Profilunk

(amivel foglalkozunk)

(Az itt közölt információk csak tájékoztató jellegűek. További információért és tanácsért keresse kezelőorvosát!)

1. Prosztata (dülmirigy) gyulladás (prostatitis)


a. A prosztata heveny gyulladása (akut prostatitis)


A prosztata gyulladása jellegzetes tünetekkel jár. Gyakori vizelési inger, alhasi, gáttáji fájdalom, vizeletelakadás, vizeletcsepegés, láz, levertség, általános rosszullét a vezető tünetei. Típusos heveny prosztatagyulladás prosztatabiopszia és egyéb invazív beavatkozások után alakul ki. A prosztatéba kerülő baktériumok helyi gyulladást alakítanak ki. A gyulladásos reakció miatt a prosztata megnagyobbodik, felpuhul, vizenyőssé válik. Mértékétől függően a vizelet el is akadhat. Hirtelen alakul ki és általában magas láz kíséri. Általános urológia vizsgálat eredményei:


-gennyes vizelet,
-maradék vizelet a húgyhólyagban vizelést követően,
-vizelési nehezítettség,
-végbélvizsgálatnál ún. tészta tapintatú, érzékeny prosztata.


A prosztatagyulladás kezelésének egyik fontos része az antibiotikum adása. Másik fontos dolog, a vizelet elfolyásának biztosítása katéterrel, vagy suprapubicus katéterrel (epicystostomia). Ez utóbbi egy kisebb beavatkozás, melynek során a vizeletet ideiglenesen a prosztata gyógyulásáig a hasfalon vezetik ki a hólyagból. Ezen kívül még egyéb gyógyszerek használata is szokásos (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, alfa-receptor gátlók, stb.). A nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt akut gyulladás krónikus gyulladássá alakulhat.



b. Idült prosztata gyulladás (krónikus prostatitis)


A prosztata krónikus gyulladásának létrejöttének pontos mechanizmusát még nem ismerik. Feltételezhető, hogy az alsó húgyutak heveny gyulladásainak ismétlődése vezet kialakulásához. Tünetei kevésbé körülírhatóak, mint az akut gyulladásé és számos egyéb urológiai betegséghez hasonló tüneteket produkál. Gyakori tünetei:


-húgycsőégés,
-gáttáji fájdalom,
-vizelési nehezítettség,
-gyenge sugárban ürülő vizelet,
-utócsepegés,
-sürgető vizelési inger,
-alhasi égő érzés,
-a hímvessző makkjába sugárzó fájdalom,
-elszíneződött (véres ill. barnás) sperma.


A fenti tünetek jelentkezésekor fontos, hogy urológushoz forduljunk. A részletes vizsgálat során egyéb hasonló panaszokat okozó betegségeket ki lehet zárni (pl. krónikus húgyhólyaggyulladás, húgycsőgyulladás, akut gyulladás, prosztata megnagyobbodás, végbél betegségei, stb). A krónikus prosztata gyulladás kezelésében használatosak az antibiotikumok, alfa-receptor gátló gyógyszerek, növényi eredetű prosztatára ható gyógyhatású készítmények (fitoterapeutikumok), ill. egyéb eljárások.


2. Prosztata megnagyobbodás (prostata hyperplasia)


A prosztata jóindulatú megnagyobbodása a prosztata mirigysejtjeinek és simaizom sejtjei számának ill. méretének növekedését jelenti, mellyel párhuzamosan a prosztata mérete is növekszik. A prosztata növekedéséhez szükség van a férfi nemi hormonra, az ún. tesztoszteronra. A férfiak vérében keringő, a herék, ill. mellékvesekéreg által termelt androgén hormonok (mint pl. a tesztoszteron is) hatására a prosztata állandó növekedésben van. A prosztata születéskori tömege 1-2g, mely 18 éves korra kb 20g-ra növekszik, majd 50 éves korban kb. 25-30g lesz, és 70 éves korunkra kb. 60-80g-ra növekszik. A prosztata méretének növekedése nem feltétlenül okoz urológiai panaszokat, ill. a prosztata mérete nem feltétlenül áll összefüggésben a tünetek súlyosságával. Tény, hogy 50 éves kor felett egyre több férfi fordul orvoshoz vizelési panaszokkal. A prosztatán átmenő húgycső a prosztata növekedése folytán összenyomódik, ezáltal vizelési panaszokat és tüneteket okoz. Leggyakoribb tünetek:


-nehezebben meginduló vizelet,
-vizeletsugár gyengülése,
-gyakori vizelési inger,
-éjszakai vizelés,
-vizelési idő növekedése,
-utócsepegés,
-parancsoló vizelési inger,
-vizeletcsepegés, -elfolyás,
-vizelés közbeni vizeletelakadás, majd újra indulás,
-több szakaszú vizelés,
-vizelés utáni hólyagteltség érzés,
-fájdalmas vizelés.


A prosztata megnagyobbodást több stádiumba sorolják. Kezdeti stádiumban (I) enyhébb panaszok jelentkeznek, szövődmények nélkül. Későbbi stádiumban (II) a hólyag nem ürül ki megfelelően, a húgyhólyagizomzat az erőlködéstől megvastagszik, visszatérő alsó húgyúti gyulladás alakulhat ki, a tünetek fokozódnak. Előrehaladotabb stádiumban (III) vizeletelakadás jön létre és hólyagkövek, gyulladás alakulhat ki. IV. stádiumban az elzáródás olyan fokú, hogy a felső húgyutak is kitágulnak és vesekárosodás, vesefunkció romlás jöhet létre.
A prosztata hyperplasia kivizsgálás urológiai szakrendelőben kell történjen. UH vizsgálat, vizelet vizsgálat, vérvizsgálat (PSA, vesefunkció), végbélen keresztüli tapintás a legfontosabb vizsgáló eljárások, de ezeken kívül egyéb vizsgálatok is szóba jöhetnek (vizeletáramlás mérése, uroflow, hólyagtükrözés, cystoscopia, az alsó húgyutak működésének vizsgálata, urodynamia, IPSS kérdőív kitöltése, stb.) A prosztatamegnagyobbodás kezelése sokrétű. Kezdeti fázisában inkább gyógyszeres, későbbi fázisában inkább műtéti. A kezelés megkezdése előtt mindenképpen ki kell zárni egyéb betegségeket (prosztatarák, végbélbetegségek, hólyagbetegségek, hólyagkövesség, stb.). A kezelés típusai:


-gyógyszerek (alfa-receptor gátlók, 5?-reduktáz gátlók)
-gyógyhatású készítmények (pl. törpepálma, tökmag, aranyvesszőfű, stb. kivonatai)
-thermotherápiás kezelés,
-húgycsövön keresztüli prosztata eltávolítás (TURP, TUIP, stb.)
-nyílt műtéti prosztata eltávolítás,
-nagy intenzitású ultrahang kezelés,
-lézeres kezelés, stb.



3. Prosztatarák


A prosztatarák a prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganata. A prosztata egy mirigyekből és simaizomból álló szerv, mely csak férfiaknak van. A prosztata a hólyag alatt, közvetlenül a végbél előtt helyezkedik el, végbélnyíláson keresztül ujjal könnyen vizsgálható. A prosztata Átvezet rajta a húgycső, ill. a húgycső ezen részében nyílik az ondókilövellő vezeték (ductus ejaculatorius). Ismert szerepe: prosztata váladék termelése, mely a sperma egyik alkotóeleme. A prosztata által termelt enzimek és fehérjék fontosak a sperma megtermékenyítő képességének létrehozásában, a spermium sejtek (ondósejtek) normális funkciójának fenntartásában. Egyik fontos feltételezett feladata az általa termelt enzimeknek, hogy a spermát elfolyósítsák. A prosztatarák leggyakrabban a prosztata mirigyhámjának sejtjeiből indult ki, ezért is hívják adenocarcinomának (adenocarcinoma prostatae = prosztata mirigyhámrák). Magyarországon évente kb. 1500 férfi válik a prosztatarák áldozatává, férfiak körében a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A prosztatarák kialakulását számos külső tényező befolyásolhat, de pontos kialakulásának okát nem ismerik. A prosztatarák kialakulásában nagyon fontos szerep jut a férfi nemi hormonnak (tesztoszteron) és a kornak. Férfi nemi hormon nélkül nem alakul ki prosztatarák (gyermekkorban kétoldali hereeltávolításon átesettekben nem tapasztaltak prosztatarákot). Bizonyos fiatal korban jelentkező prosztatarák örökletes, azaz a férfiak utódaiknak átadják a prosztatarákra való hajlamot. A kor előrehaladtával nő a prosztatarák kialakulásának valószínűsége. A prosztatarák korai állapotában tüneteket nem okoz. Előrehaladt prosztatarák helyi tüneteket, ill. az áttét által megtámadott szervektől függő tüneteket okoz. A prosztatarák leggyakrabban a prosztata széli részéből alakul ki, majd lassan az egész prosztatára kiterjed. Később a környező szervekre terjed, miközben leggyakrabban kismedencei nyirokcsomó áttéteket ill. csontáttéteket ad. A csak a prosztatára terjedő daganat gyógyítható. A prosztata tokján átterjedő, a környező szervekre terjedő, ill. csontáttétet adó prosztatarák csak kezelhető.



a. Prosztatarák szűrése


A korai stádiumban lévő prosztataráknak nincsenek tünetei. Korai stádiumban lévő (azaz csak a prosztatában lévő, még a környező szervekre nem terjedő, ill. távoli szervekbe áttétet nem adó) prosztatarák csak prosztatarák szűréssel állapítható meg. A prosztatarák szűrését az 1990-es évek eleje óta végzik. A prosztatarák szűrése ajánlható minden 50 év feletti férfi részére, ill. minden olyan 45 év feletti férfinak, akinek a felmenő ági rokonaiban prosztatarákos beteg volt. Egy vérvételből

és egy végbélen keresztüli prosztata tapintásból áll (de ki lehet egészíteni ultrahangos vizsgálattal is). A vérmintából az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét határozzák meg. A PSA a prosztata mirigyhámja által termelt enzim, melynek a sperma normális tulajdonságainak fenntartásában van szerepe. A vérvétel történhet ujjbegyből és vénás vérből. Az ujjbegyből vett vérből csak gyorsteszt vizsgálatra van lehetőség, mely egy tartományon belüli értéket ad. A vénás vérből végzett PSA vizsgálat ad lehetőséget a pontos érték meghatározására. A PSA normális értékei a következőek életkor szerint:


-50 év alatt: <2,5 ng/ml
-50-60 év között: <3,5 ng/ml
-60-70 év között: <4,5 ng/ml
-70 év felett: <5.5 ng/ml


Ha a PSA érték a normális érték felett van, általában prosztata biopsziát végeznek. A prosztatabiopszia egy kis tűvel végzett beavatkozás, melynek során a prosztatából bizonyos számú (prosztata méretétől, ismételt biopszia, stb. függő) szövet mintát vesznek. A szövetmintát mikroszkóp alatt elemezve derülhet fény a prosztatarákra. Előrehaladott prosztatarák esetén már tünetek jelentkeznek (gyakori vizelési inger, vizeletelakadás, gáttáji fájdalom, csontfájdalmak, stb.), és sürgősen urológus szakorvoshoz kell fordulni. A sürgős vizsgálat során többek között a fentebb említett vizsgálatokat is elvégzik.



b. Prosztatarák kezelése


A prosztatarákot szokás korai, ill. előrehaladott stádiumba sorolni. A korai stádiumú prosztatarák csak a prosztatában van, nem terjed át még más szervekre. Az előrehaladott prosztatarák már a prosztata tokján átterjed, és/vagy a környező szervekre terjed, és/vagy távoli szervekbe ad áttétet. A prosztatarák kezelése függhet a beteg korától és a beteg egyéb betegségeitől. A prosztatarák kezelésének lehetőségei:


-radikális prosztataeltávolítás, mely lehet:


-laparoszkópos műtét
-robot műtét
-nyílt gáttáji vagy nyílt alhasi műtét


-sugárkezelés:

-külső sugárkezelés
-helyi sugárkezelés (brachytherápia)


-hormonális kezelés (a férfi nemi hormonok szintjének, vagy annak hatásának csökkentése)


-tablettás kezelés, a férfi nemi hormonok receptorainak blokkolása révén
-injekciós kezelés, a férfi nemi hormon termelésének serkentő hormonok befolyásolása révén
-a herék eltávolítása (kasztráció) a férfi nemi hormon szintjének csökkentése céljából


-kemotherápia során a daganatos sejteket próbálják elpusztítani bizonyos szerekkel.


A fenti gyógymódokat kombinálni is lehet. A cél, hogy a beteg számára legkedvezőbb kezelési módot válasszák ki. A kezelés meghatározásánál fontos szerepet kell kapjon a beteg elvárása is, tekinttel arra, hogy a fenti módszerek jelentősen megváltoztathatják a beteg későbbi életvitelét, életminőségét. A műtét leggyakoribb szövődménye a merevedési zavar, ill. az inkontinencia (akaratlan vizeletvesztés), környező szervek sérülése, vérzés. A sugárkezelés leggyakoribb szövődményei a környező szervek (húgyhólyag, végbél, bőr) sugárkárosodása, mely fájdalom, gyakori vizelési inger, székelési panaszok, vérzés formájában jelentkezhet. A hormonkezelés legfontosabb mellékhatásai az ún. férfi klimax (álmatlanság, fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet, ingerlékenység, fejfájás, stb) tünetei, májkárosodás, csontritkulás, stb.



c. Megelőzés


Mai tudásunk szerint a prosztatarákok megelőzni nem tudjuk. Bizonyos kockázati tényezőket tudunk befolyásolni, melyeknek szerepe lehet a prosztatarák kialakulásában. Ha táplálkozásunk során akár természetes formában, akár táplálék kiegészítők formájában szerveztünk számára biztosítjuk a következőket, egyes szerzők szerint csökkenthetjük a prosztatarák kialakulásának a lehetőségét: E-vitamin, szelén, cink, sok gyümölcs, szója, paradicsom.


4. Kismedencei fájdalom tünetegyüttes


5. Merevedési zavar (ED, erectilis dysfunkció)



A merevedési zavar nem egyenértékű az impotenciával bár a köznyelvben a két fogalom talán azonosult. A szexuális együttléthez szükséges hímvessző merevséggel számos férfinak van problémája. A merevedési zavar a megfelelő szexuális együttléthez szükséges hímvessző merevség létrehozásának vagy fenntartásának képtelensége. A merevedési zavar számos tünet formájában jelentkezhet, ilyenek a


-rövid ideig fennálló merevedés,
-a korábbihoz képest gyengébb merevség,
-a közösülés során a merevedés gyengülése, esetleg a merevség teljes megszűnése,
-szexuális ingerre nem jön létre egyáltalán merevedés (erekció).


A merevedési zavarnak számos oka lehet: korábbi műtét, cukorbetegség (diabetes mellitus), vérerek betegségei, szűkületei, gyógyszerek mellékhatásai, hormonális betegségek (hypogonadismus), ideggyógyászati (neurológiai) betegségek. A merevedési zavar kivizsgálásában nélkülözhetetlen egy általános urológiai vizsgálat, esetleg hormonális, ill. belgyógyászati vizsgálatok (erek állapota, cukorháztartás). A merevedési zavar befolyásolható és kezelhető életmódbeli változtatással, ill. az alapbetegségek kezelésével. Amennyiben egyéb okot nem találnak általában a következő kezeléseket ajánlják:


-PDE-5 gátló gyógyszerek,
-vákuum eszközök,
-hímvesszőbe adható értágító injekciók (alprostadil),
-felfújható vagy fél merev protézisek beültetése.



6. Fitymaszűkület (phimosis)



A fitymaszűkület a hímvesszőt fedő bőr 1/3-nak betegsége. A fitymaszűkület kialakulhat felnőttkorban, vagy lehet gyermekkori. Gyermekkori fitymaszűkület általában nem igényel műtéti megoldást. Szteroid tartalmú krém hatására a bőr fellazul és megfelelő ellátás mellett 2-4 hét alatt megoldódik. A felnőttkori fitymaszűkület általában helyi gyulladás, a fityma sérülése miatt vagy cukorbetegség talaján alakul ki. A felnőttkorban kialakult fitymaszűkület megoldása általában műtéti (phimoplastica, fityma plasztika, vagy körülmetélés, circumcisio).



7. Gyermekkori fityma letapadás (adhaesio cellularis preputii ad glandem)


A fityma gyermekkori letapadása élettani folyamat. Oldódása, vagyis a fityma belső bőrlemezének ill. a makk bőrének elválása, létrejöhet spontán vagy külső segítséggel. Általános vélemény, hogy amennyiben a fitymaletapadás miatt meggyűlő váladék gyulladást idéz elő, a gyulladás lezajlása után a letapadást meg kell oldani. A panaszt nem okozó fitymaletapadás megoldásának szükségessége és elvégzésének ideje nem egyértelmű, egyesek a korai megoldásban hisznek, míg mások a várakozás mellett állnak. Óvodás kor végére már nem szabad nagyfokú letapadásnak lennie. A megoldás az adhaesiolysis (a letapadás oldása), melyet helyi érzéstelenítő krém alkalmazása után végeznek. A lysis után még kb. 2 hétig a fityma hátrahúzása igen fájdalmas, kellemetlen. A nem megfelelő utókezelés esetén a fityma visszatapadhat.


8. Húgycsőgyulladás (urethritis)


A húgycsőgyulladás jellegzetes fiatalkori férfi betegség, mely húgycsőégéssel, húgycsőfájdalommal, húgycső váladékozással (húgycsőfolyás), vizelés közbeni húgycsőtáji hasító fájdalommal jár együtt. A húgycsőbe jutó baktériumok ill. vírusok okozhatják. Gyakran valamilyen nem úton terjedő baktérium áll a hátterében. Kezelése antibiotikummal történik. Nehezen gyógyuló húgycsőgyulladás esetén húgycsőváladék, ill. vizelet tenyésztés alapján kezelik.



9. Hólyaghurut


a. Heveny hólyaghurut


b. Idült hólyaghurut


10. Vizelettartási zavar (inkontinencia)


11. Vesekő betegség


12. Veserák


13. Egyéb urológiai daganatok


14. Heredaganatok


15. Herevisszértágulat (varicocele)


A herevisszértágulat a heréktől a nagyerek felé futó visszerek (vénák) tágulata. Kialakulásának mechanizmusa nem ismert. Fiatal sovány, magas fiatal felnőttkorban gyakrabban jelentkezik. Általában a bal oldalon alakul ki, de a kétoldali forma is előfordulhat. A herétől vezető visszerek az ondózsinórban vezetnek a hasba, majd ott egy nagyobb vénává alakulva a vese szintjében nagyobb erekben szedődnek össze. Ebben a vesékig önállóan futó visszérben nincsenek billentyűk, ellentétben a többi hasonló méretű visszérrel. Ennek következtében ebben a visszérben könnyen lelassulhat, sőt akár visszafelé is fordulhat a vér áramlása. Az herék által elhasznált vér áramlásának nem megfelelő volta a feltételezések szerint a here károsodásához vezethet hosszútávon. Ilyen károsodás lehet a here nem megfelelő hímivarsejt képzése (spermiogenesis), mely férfi meddőséghez vezethet. A here másik jelentős funkciója a férfi nemi hormon termelése is károsodást szenvedhet, amennyiben a nagyfokú varicocele tartósan fennáll. A varicocele megoldása a véna elzárása valamilyen módon. Magyarországon általában a műtéti véna lekötés, vagy elzárás az elterjedtebb. A műtét lehet nyílt műtéti (herezacskón ejtett metszéssel, lágyékhajlatban végzett műtét, alhasi műtét), vagy laparoszkőpos véna lekötés. A műtéti megoldás mellett létezik angiografiás véna elzárási (sclerotizálás) mód is.



16. Herevízsérv (hydrocele)


A hydrocele, magyarul herevízsérv a here burkai között felszaporodott folyadék miatt létrejövő duzzanat általában féloldalasan a herezacskóban. A hydrocele kialakulásában korábbi gyulladás, heredaganat, heresérülés játszhat szerepet, de a hydrocelék nagy részénél nem is határozható meg az oki tényező. A herevízsérv általában a betegnek okoz panaszokat a herezacskó megnagyobbodása miatt. A megoldása általában műtéti. A hydrocele falának kifordítása, vagy kimetszése a hydrocele megszűnéséhez vezet. A hydrocele tűvel történő szúrása és leszívása általában a hydrocele visszatelődéséhez vezet.



17. Nemi szervek betegségei


18. Férfi fogamzásgátlás


19. Korai magömlés (ejaculatio praecox)


A korai megömlés (ejakuláció) definícióját nehéz megadni, mivel minden egyes személy másként értékeli a magömlés eléréséhez szükséges időt. Van akinek öt perc az ideális, míg másoknak 20 perc a normális. Ugyanazt az időt a férfi partner elegendőnek tarthatja, míg a női partner rövidnek. A korai magömlés az egyik leggyakoribb ejakulációs probléma. Egyes szerzők szerint a férfi lakosság megközelítőleg egyharmada panaszkodik korai magömlésről. A betegek az örömérzet fenntartását szeretnék meghosszabbítani mind maguk mind pedig parterük részére. A korai megömlésről panaszkodó betegek az ejakulációt az előjáték során ill. a közösülés elején elérik. A korai megömlés frusztrációhoz, elégedetlenséghez vezet mindkét partner részéről. A korai magömlésnek mind pszichológiai mind szervi okai lehetnek. Statisztikák szerint az előzőek sokkal gyakoribbak. A korai megömlés kivizsgálásához egy általános urológiai vizsgálat szükséges. Amennyiben szervi eltérés okozza (pl. rövid fék, fityma szűkület), műtéti megoldás segíthet a gondon. További lehetséges kezelések különböző gyógyszerek (SSRI, PDE5-gátlók) alkalmazása, helyi érzéstelenítők használata, maszturbációs tréning, óvszer valamint gyógyhatású készítmények használata.


 

 
Rendelőnk

Urológia magánrendelésünk a Kenézy Kórház MedHotel épületében működik.

Rendelésünk eléréséhez kérje telefonon segítségünket! A kórház MedHotel épületének exklúzív felszereltsége és berendezése garancia az Ön kényelméhez!

Főoldal | Rólunk | Profilunk | Rendelő | Árak | Férfi fogamzásgátlás | Elérhetőségünk
© 2009 Urológia Magánrendelés - Debrecen