Hogyan zajlik a prosztatavizsgálat? Mire számíthatunk az urológusnál?

A prosztatavizsgálat gondolata sok férfiban kelt bizonytalanságot. Gyakran maga a vizsgálat ismeretlensége okozza a legtöbb kellemetlenséget: hogyan történik, fáj-e, mennyi ideig tart, és pontosan mit tud megállapítani belőle az urológus?

A prosztata vizsgálata valójában nem feltétlenül egyetlen vizsgálatot jelent. Az urológus először a panaszokat és az előzményeket ismeri meg, ezt követheti fizikális vizsgálat, és az adott helyzettől függően vizeletvizsgálat, PSA-vérvizsgálat, ultrahang vagy más kiegészítő vizsgálat.

Érdemes tehát tudni, mire lehet számítani. A vizsgálat néhány kellemetlennek tűnő perce sok esetben fontos információkat adhat a panaszok okáról és a prosztata állapotáról.

Mikor lehet szükség prosztatavizsgálatra?

A prosztata a férfi húgyhólyag alatt elhelyezkedő mirigy. Az életkor előrehaladtával mérete változhat, és különböző jóindulatú, gyulladásos vagy daganatos betegségek is érinthetik.

Urológiai vizsgálat indokolt lehet például, ha:

  • gyengült vagy szakaszossá vált a vizeletsugár;
  • nehezen indul meg a vizelés;
  • gyakori vagy sürgető vizelési inger jelentkezik;
  • éjszaka rendszeresen többször kell vizelni;
  • vizelés után is megmarad a nem teljes hólyagürülés érzése;
  • fájdalmas a vizelés;
  • gáttáji, alhasi vagy kismedencei panasz jelentkezik;
  • vér jelenik meg a vizeletben;
  • korábbi vizsgálat során eltérést találtak a PSA-értékben.

A különböző prosztatabetegségek részben hasonló tüneteket okozhatnak. A panaszok alapján ezért nem lehet biztosan megállapítani, hogy jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, gyulladás vagy más elváltozás áll-e a háttérben.

Hogyan kezdődik az urológiai vizsgálat?

Az első lépés általában a részletes kikérdezés.

Az urológus számára fontos információ, hogy milyen panaszok jelentkeztek, mióta állnak fenn, változtak-e az utóbbi időben, illetve milyen gyakran fordulnak elő. Vizelési problémák esetén szóba kerülhet a vizeletsugár erőssége, az éjszakai vizelések száma, a sürgető inger vagy az, hogy marad-e vizelés után teltségérzés.

Az orvos rákérdezhet a korábbi betegségekre, műtétekre, szedett gyógyszerekre és arra is, előfordult-e a családban prosztatabetegség.

Ez nem egyszerű formaság. A tünetek és az előzmények segítenek eldönteni, milyen vizsgálatokra van szükség.

Hogyan történik a prosztata tapintásos vizsgálata?

A prosztata elhelyezkedése miatt a mirigy egy része a végbélen keresztül kitapintható. 

A vizsgálat során az orvos kesztyűs, síkosított ujjával óvatosan megtapintja a prosztatát a végbélen keresztül. A páciens rendszerint oldalt fekvő vagy előrehajló testhelyzetben van.

Az orvos így információt kaphat többek között a prosztata hozzávetőleges méretéről, felszínéről, állagáról, érzékenységéről, illetve észlelhet olyan eltérést, amely további vizsgálatot indokolhat.

Maga a tapintásos vizsgálat rövid ideig tart. Kellemetlen lehet, de általában nem jár jelentős fájdalommal.

Ha a vizsgálat fájdalmas, azt érdemes jelezni az orvosnak, mert az érzékenység önmagában is fontos információ lehet.

Fáj a prosztatavizsgálat?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, és valószínűleg az egyik oka annak is, hogy egyes férfiak halogatják az urológiai vizsgálatot.

A végbélen keresztül végzett prosztatavizsgálat inkább kellemetlen, mint fájdalmas, és rövid ideig tart. Bizonyos állapotok – például gyulladás, aranyér vagy végbéltáji elváltozás – fokozhatják a kellemetlenséget.

Érdemes előre szólni az orvosnak, ha a végbéltájékon fájdalom, vérzés, aranyér vagy más probléma áll fenn.

Mit tud megállapítani az orvos a tapintásból?

A tapintásos vizsgálat fontos információkat adhat, de önmagában nem alkalmas minden prosztatabetegség kizárására vagy igazolására.

Az urológus észlelheti például, ha a prosztata megnagyobbodott, érzékeny, illetve ha a tapintása vagy felszíne eltér a megszokottól. Egy gyanús eltérés további vizsgálatok szükségességét vetheti fel.

A normális tapintási lelet ugyanakkor önmagában nem jelent teljes körű kizárást. Ezért az orvos a tapintás eredményét a panaszokkal, az életkorral, a kórelőzménnyel és szükség esetén más vizsgálatok eredményeivel együtt értékeli.

A PSA-vizsgálat ugyanaz, mint a prosztatavizsgálat?

Nem. A PSA-vizsgálat vérvétellel történik.

A PSA, vagyis prosztataspecifikus antigén a prosztata által termelt fehérje. A vérben mért PSA-szint információt adhat a prosztata állapotáról, de egy magasabb érték önmagában nem jelenti azt, hogy prosztatarák áll fenn.

A PSA értékét jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, prosztatagyulladás és más tényezők is befolyásolhatják. Másrészt egyetlen PSA-eredmény alapján sem lehet minden esetben egyértelmű következtetést levonni.

Ezért a PSA-leletet mindig az egyéb adatokkal együtt kell értékelni.

A PSA-vizsgálatról és az eredmények jelentéséről külön cikkünkben részletesen is írtunk.

Szükség lehet ultrahangvizsgálatra is?

Igen. A panaszoktól és a vizsgálat eredményétől függően az urológus ultrahangvizsgálatot is javasolhat.

Az ultrahang segítségével többek között a húgyhólyag és a húgyutak állapotáról lehet információt szerezni, illetve ellenőrizhető lehet, hogy vizelés után marad-e vizelet a hólyagban.

A prosztata pontosabb megítéléséhez bizonyos esetekben további képalkotó vagy más speciális vizsgálatokra lehet szükség. Ezek azonban nem automatikusan részei minden urológiai vizsgálatnak: az orvos az előzmények és a leletek alapján dönti el, indokoltak-e.

Kell-e készülni a prosztatavizsgálatra?

A hagyományos, tapintásos prosztatavizsgálat általában nem igényel különleges előkészületet.

Ha azonban az urológiai vizsgálathoz ultrahang vagy más vizsgálat is kapcsolódik, előfordulhat, hogy telt húgyhólyagra van szükség. Emiatt időpontfoglaláskor érdemes megnézni vagy megkérdezni, van-e valamilyen előkészületi teendő.

Ha rendelkezésre áll korábbi PSA-eredmény, laborlelet, ultrahang-, MR- vagy más urológiai lelet, célszerű ezeket is magunkkal vinni. A rendszeresen szedett gyógyszerek listája szintén hasznos lehet.

Mi történik, ha eltérést találnak?

Egy eltérés még nem jelent automatikusan súlyos betegséget.

A prosztata jóindulatú megnagyobbodása gyakori, és a PSA-szint emelkedésének is többféle oka lehet. Ha azonban a panaszok, a tapintási lelet, a PSA vagy más vizsgálati eredmény indokolja, az urológus további vizsgálatokat javasolhat.

Ezek között – az adott helyzettől függően – képalkotó vizsgálat, ismételt laborvizsgálat vagy szövettani mintavétel is szerepelhet.

A cél az, hogy az eltérés okát tisztázzák, és csak ezután szülessen döntés a szükséges kezelésről vagy követésről.

Akkor is érdemes vizsgálatra menni, ha a panasz még enyhe

A vizelési panaszok gyakran fokozatosan alakulnak ki. Emiatt könnyű hozzászokni ahhoz, hogy gyengébb lett a vizeletsugár, többször kell felkelni éjszaka, vagy indulás előtt már „biztonságból” is felkeressük a mosdót.

A tartós változásokat azonban érdemes kivizsgáltatni. A hasonló tünetek mögött különböző okok állhatnak, és ezek elkülönítéséhez urológiai vizsgálatra lehet szükség.

Sokan éppen a prosztata tapintásos vizsgálatától tartanak. Maga a vizsgálat azonban rövid, és olyan információt adhat az urológusnak, amely a további vizsgálatok megtervezésében is fontos.

Ha vizelési panaszai vannak, eltérést találtak a PSA-eredményében, vagy szeretné ellenőriztetni prosztatája állapotát, kérjen időpontot debreceni urológiai magánrendelésünkre.

Felhasznált szakmai források

  • National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK): Prostate Tests
    https://www.niddk.nih.gov/health-information/diagnostic-tests/prostate
  • National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK): Prostate Problems
    https://www.niddk.nih.gov/health-information/urologic-diseases/prostate-problems
  • National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK): Enlarged Prostate (Benign Prostatic Hyperplasia)
    https://www.niddk.nih.gov/health-information/urologic-diseases/prostate-problems/enlarged-prostate-benign-prostatic-hyperplasia
  • European Association of Urology (EAU) Patient Information: Understanding the PSA test
    https://patients.uroweb.org/condition/prostate-cancer/psa-test