A vizeletürítés természetes folyamatnak tűnik – egészen addig, amíg nehézzé, fájdalmassá vagy akár lehetetlenné nem válik. A vizeletelakadás sok esetben hirtelen jelentkezik, és ijesztő tünetekkel járhat, de előfordul az is, hogy lassan, hónapok alatt alakul ki. A háttérben állhat prosztataprobléma, húgyúti fertőzés, húgycsőszűkület vagy akár idegrendszeri eltérés is.

A panaszokat sokan túl sokáig próbálják „kivárni”, pedig bizonyos esetekben a vizeletelakadás sürgős urológiai ellátást igényel.

Mit jelent pontosan a vizeletelakadás?

Vizeletelakadásról akkor beszélünk, amikor a húgyhólyag nem tud megfelelően kiürülni. Ez lehet:

• részleges, amikor marad vissza vizelet a hólyagban,
• vagy teljes, amikor egyáltalán nem sikerül vizelni.

A két állapot tünetei eltérhetnek egymástól.

Részleges vizeletrekedés esetén gyakori:

• gyenge vagy akadozó vizeletsugár,
• nehezen induló vizelés,
• utócsepegés,
• állandó teltségérzet,
• gyakori vagy éjszakai vizelés.

Teljes vizeletelakadásnál a helyzet sokkal hirtelenebb és fájdalmasabb lehet:

• erős alhasi fájdalom,
• sürgető vizelési inger,
• feszülő hólyagérzet,
• teljes vizelési képtelenség jelentkezhet.

A vizeletelakadás leggyakoribb okai

A háttérben többféle urológiai probléma is állhat, ezért a kivizsgálás különösen fontos.

Prosztata-megnagyobbodás

50 év felett az egyik leggyakoribb ok a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás. A megnagyobbodott prosztata nyomhatja a húgycsövet, ami akadályozza a vizelet áramlását.

Prosztatagyulladás

Akut gyulladás esetén a prosztata megduzzadhat, ami akár hirtelen vizeletelakadást is okozhat. Gyakran társul hozzá:

• láz,
• hidegrázás,
• gáttáji fájdalom,
• égő vizelés.

Húgycsőszűkület

A húgycső beszűkülése miatt a vizelet nehezebben tud távozni. Tipikus tünet a fokozatosan gyengülő vizeletsugár és az érzés, hogy a hólyag nem ürül ki teljesen.

Hólyag- vagy húgyúti fertőzés

A gyulladás miatt kialakuló duzzanat és irritáció szintén akadályozhatja a normális vizeletürítést.

Idegrendszeri problémák

Cukorbetegség, sclerosis multiplex, gerincproblémák vagy idegsérülések esetén a hólyag működését szabályozó idegek károsodhatnak.

Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már teljesen lehetetlenné válik a vizelés. Pedig a szervezet általában jóval korábban jelez.

Ezekre a tünetekre érdemes figyelni

A következő panaszok már kivizsgálást indokolhatnak:

• akadozó vizeletsugár,
• gyakori vizelési inger,
• éjszakai vizelés,
• lassan induló vizelés,
• utócsepegés,
• alhasi feszülés,
• gyenge vizeletsugár,
• érzés, hogy marad vizelet a hólyagban.

Ha a vizelet egyáltalán nem ürül, és közben erősödő hasi fájdalom jelentkezik, az sürgős állapotnak számít.

Hogyan történik a kivizsgálás?

Az urológiai vizsgálat célja annak kiderítése, mi akadályozza a normális vizeletürítést.

A kivizsgálás része lehet:

• fizikális vizsgálat,
• hasi ultrahang,
• vizeletvizsgálat,
• vizelettenyésztés,
• uroflowmetria,
• PSA-vizsgálat,
• szükség esetén hólyagtükrözés vagy képalkotó vizsgálat.

Mi történik vizeletelakadás esetén?

Teljes vizeletelakadásnál a legfontosabb a hólyag mielőbbi kiürítése. Ez általában katéterezéssel történik.

A sürgősségi ellátás után következik az ok felderítése és kezelése, ami történhet:

• gyógyszeresen,
• életmódbeli változtatással,
• fertőzés kezelésével,
• vagy bizonyos esetekben műtéttel.

Miért nem érdemes halogatni?

A tartósan visszamaradó vizelet növeli:

• a húgyúti fertőzések,
• a hólyagkövek,
• a vesekárosodás,
• és a krónikus hólyagproblémák kockázatát.

Minél korábban történik meg a kivizsgálás, annál nagyobb az esély arra, hogy a probléma komolyabb szövődmények nélkül kezelhető legyen.

Forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/v-w/vizeletelakadas-vizeletrekedes.html